16. életévében történt tragédiák

A születésnapja után nem sokkal fogadta őket egy tragikus esemény. Egy éjszaka, amikor apja ismét vadászatra ment a csapatával, a családi házat megtámadták Meiying testvérei. A nő, aki mindig is megpróbálta elrejteni igazi természetét, végső erőfeszítésként feláldozta magát, hogy megvédje a fiát. Zhenya ekkor szembesült anyja titkával és a harc során ő is végzett első vámpírjával, aki ugyan fiatalnak tűnt, de már több évtizedet leélt és a vér kötötte a fiúhoz. Az esemény mély nyomot hagyott benne és meghatározta a további életét.

Meiying halálának utószele

Az anyja halála után Zhenya apja vette át a stafétát, aki kemény kézzel nevelte tovább. Lu Xun megpróbálta átadni fiának a vadászathoz szükséges tudást, de Zhenya lázadó természete miatt gyakran összeütközésbe kerültek. A fiú nem akart apja nyomdokaiba lépni; saját útját akarta járni és később a denveri tiltott verekedőhelyek világában találta meg a menedékét, ahol minden frusztrációját és mérgét kiadhatta. Azóta is gyászolta anyja halálát, így Lu Xun hiába próbálta áttörni a fia falait, Zhenya csak még erősebbé építette azokat.

A bajnok születése, The Mignon

A verekedőhelyeken Zhenya legalulról kezdte, de hamar kiemelkedett a fáradásainak köszönhetően. Éveket ölt bele a küzdelmekbe, míg végül el nem nyerte a bajnoki címet. Az adrenalint, mely nap, mint nap vezérelte, most végre hasznos küzdelmekbe fektethette. A harcok során nem csak a fizikai erőre volt szüksége, hanem a stratégiára és ügyességre is. A győzelmek során megtanulta, hogy a harc nem csak a test, hanem az elme és a lélek próbája is. S habár a düh fontos szerepet játszott nála, idővel képes volt ezt az energiát lecsillapítani és stratégiáiba fektetni. A bajnoki cím megszerzése után a neve elterjedt a titkos küzdőhelyek között: The Mignon.

A valós küzdelem

Zhenya élete azonban nem csak a harcokról szólt. A családi tragédiák és titkok árnyékában ő maga is küzdött a sötétséggel. A vámpírok világában felnőve tudta, hogy a természetfeletti lények nem csak a mesékben léteznek és hogy az ő életét is befolyásolják. El kellett fogadnia, hogy édesanyja sem volt egy szent és hogy megannyi vér tapadhatott a kezére még Zhenya születése előtt is. Ő csak egy normális életet akart volna a családja oldalán, de nekik mindent túl kellett komplikálniuk. Lu Xun idővel felhagyott mindent próbálkozást fiánál és hagyta, hogy a gyász mardossa szét belülről. Zhenya huszonegy éves volt, amikor apját utoljára látta.

A búcsú

Lu Xun-t elnyelte a föld. Mintha köddé vált volna és csak egyetlen egy nyomot hagyott volna maga után: egy levelet. Egy levelet, melyben leírt mindent, amire a fiának valaha szüksége lehet:

"Drága Zhenya,

Ahogy a tollamat a papírra helyezem, a szívem nehéz és a lelkem tele van fájdalommal és büszkeséggel. Évekkel ezelőtt vesztettük el drága Meiyinget és tudom, hogy neked is milyen nehéz lehetett nélküle tovább állni. Azóta minden napjaimat azzal töltöttem, hogy megvédjelek azoktól a sötét lényektől, akik elvették tőlünk Őt.

Érzem, hogy közel a vég, Zhenya, de ez neked csak a kezdet. Kérlek, keresd fel az Ötök Testvériségét. Ők azok, akik segíteni fognak neked abban, hogy folytasd azt az utat, amit én már nem tudok. Bízok bennük, ahogyan bíztam a saját képességeimben és tudom, hogy nálad jobb kezekben nem is lehetne a küldetésük.

Sose feledd, hogy mennyire szeretlek és mindig a szívemben leszel, akárcsak az édesanyád. Ne hagyd, hogy a sötétség elnyeljen. A fény mindig legyőzi a sötétséget és te vagy a mi fényünk.

Lu Xun"