Mr. Wang Észak-Koreában született, egy boszorkánymester családban, ám az ottani körülmények miatt, soha nem tudtak normális életet élni a zsarnoki elnyomás ugyanis mindenkit megölt, akik kicsit is “mások”, különböznek a többiektől, de Mr. Wang-nak ebből elege lett idősebb fejjel. Titokban tanulta meg használni az erejét és ennek hála, 18-19 évesen sikeresen megszökött abból az országból. Próbálta rávenni családját, szüleit, hogy tartsanak vele, de nem akartak elmenni onnan, hiszen az-az otthonuk, így végül ott hagyta őket. Ugyan eleinte sokáig hiányoztak neki, de ő nem akart megrohadni abban az országnak csúfolt szörnyű helyen.

Sok országot bejárt, különböző munkákat elvállalva, végül USA-ban kötött ki, azon belül is Salembe. Ott egy pincéri munkát vállalt el és egy kis albérletben élt. Az erejének köszönhetően az angol nyelvet is hamar elsajátította és élvezte az itteni életét. Sok helyen megfordult, mert nem tudta sehol igazán otthon érezni magát, szóval most ennek az országnak ad egy esélyt.

Kwang-Min édesanyja szintén egy boszorkánymester családba született és remek élete volt. Egyik nap ünnepelni tértek be abba az étteremben, ahol Kwang-Min apja dolgozott és ő szolgált fel nekik. A két fiatal hamar összegabalyodott és az után édesanyja többször is eljárt abba az étteremben, végül randizni kezdtek és összeházasodtak.

Mr. Wang viszont csak a házasság után érezte, hogy mégis mekkora családi hagyományba csöppent bele. Kwang-Min anyja utólagosan avatta bele, hogy az ő családja régóta szerződésben él a Wen családdal. Az apjának eleinte nem igazán tetszett ez az egész, furcsának vélte, hiszen erős boszorkányokkal van tele a család, akkor mégis miért nem szakítják meg ezt a köteléket a vámpír családdal? Viszont ahogyan egyre több időt töltött velük, mélyebben és jobban bele látott mindenbe is és rájött, hogy ő miatta nem fog semmi sem megváltozni, egyúttal, mivel a drága feleségének ez ilyen fontos, belement, hogy ő hozzá is adjanak egy vámpírt, ezzel teljesen befogadta a boszorkánymester és a Wei család Mr. Wangot.

Ennek pedig Wang Kwang-Min lett a gyümölcse, amikor is 1997. május 30.-kán megszületett a drága kisfiú.

Kwang-Min baba kora óta úgy nevelkedett, mint mindenki más, aki abba a családba született bele. Pontosan jól tudta, hogy vámpírokat szolgálnak, persze a kölcsönös védelem is ott van, amit a vámpírok nyújtanak nekik. Tudta azt is pontosan, hogy ha elég idős lesz már, akkor mellé is ki fognak jelölni egy vámpírt, akinek a “vér bankja” lesz.

Tinédzser korában el is jött az idő, és nem mást kapott, mint Wen Rui-t. Mivel Rui elég fiatalon lett vámpír, ezért még mindig ugyan úgy néz ki, fiatal arca becsaphatja a halandót, pedig jól tudja, hogy a valódi kora nem annyi valójában. Ezzel különösképpen nem volt gondja, hiszen csak vért kell adnia neki, semmi más kapcsolat nem kell köztük lenni.

Kwang-Min jelenleg huszonhét éves és teljesen jól éli az életét. Valamennyire szabad lehet, de mégsem teljesen. Igazából ebben az egész helyzetben, csak két dolgot nem szeret igazán. Az egyik az, hogy van, hogy Rui teljesen váratlanul jelenik meg, a legváratlanabb időben vagy helyen vagy helyzetben. Nem igazán szereti Kwang-Min ezeket a hirtelen megjelenéseit és már elagyalt azon, hogy ha még egyszer megteszi, akkor le fog fektetni pár szabályt ezzel illetően, még akkor is, ha neki nem fog ez tetszeni.

Illetve a másik dolog, amit a mai napig nem bír, az pedig nem más, mint amikor érzi, hogy a vámpírja szemfogai átszúrják a bőrét, majd a vérét szívja. Valószínűleg ezt soha nem fogja megszokni és nem csak a fájdalom miatt.